Európában nem ellenőrizhetik a tartalmat a szolgáltatók

Nem kötelezhetik az online közösségi oldalakat kalózkodás elleni szűrőrendszer használatára az Európai Bíróság napokban hozott ítélete szerint (C-360/10). Az előzetes döntéshozatali eljárásban a belga bíróság fordult az Európai Bírósághoz a belga jogkezelő SABAM által a Netlog közösségi oldal ellen indított perben.

A SABAM szerint a Netlog felhasználói illegális letöltési lehetőségekre mutató linkeket osztanak meg egymással, ezért kérte a bíróságot, kötelezze a portál üzemeltetőit, hogy azonnali hatállyal hagyjon fel a SABAM repertoárjába tartozó zeneműveknek és audiovizuális alkotásoknak a nyilvánosság számára engedély nélkül való hozzáférhetővé tételére irányuló bármilyen tevékenységgel.

A Netlog érvelése alapján ezzel a SABAM gyakorlatilag azt kéri, hogy felhasználói személyes adatainak védelméhez való jogát megsértve folyamatosan monitorozza tevékenységüket.

Ez már a második alkalom, hogy az Európai Bíróság a SABAM ügyében foglal állást. A SABAM által a belga internetszolgáltató, a Scarlet ellen indított eljárás során 2011 novemberi ítéletében (C-70/10) elutasította a jogkezelő azon követelését, hogy a szolgáltatót a kalózkodás akadályozása érdekében tartalomszűrésre kötelezzék. A bíróság akkori érvelése szerint az általános tartalomszűrés ellentmond az Európai Unió e-kereskedelmi irányelvének, sértheti a felhasználók adatvédelmi jogait.

Az Európai Bíróság mostani ítélete a novemberi ítélet logikája mentén kimondja, hogy az uniós joggal ellentétes a tárhelyszolgáltatókat olyan szűrőrendszer alkalmazására kötelezni, amely a szolgáltatásai felhasználói által a szerverein tárolt információkat érinti, valamennyi felhasználójára megkülönböztetés nélkül és megelőző jelleggel alkalmazandó, továbbá nem is arányos ilyen bonyolult, költséges és folyamatosan működő rendszer működtetésére kötelezni őket.

Az Európai Bíróság hangsúlyozza ítéletében azt a jogérvényesítés során figyelembe veendő követelményt, hogy igazságos egyensúly álljon fenn egyrészt a szellemi tulajdonjog védelme, másrészt a vállalkozás szabadsága, a személyes adatok védelméhez való jog, valamint az információk fogadásának és közlésének szabadsága között.

A Reuters híradása szerint az Európai Bíróság döntése újabb adalékot jelent az internetes forgalom szabályozásával kapcsolatos vitákhoz, amelyek Európában a januárban az Európai Unió 22 tagállama, köztük Magyarország által is aláírt Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) elleni tüntetésekben csúcsosodtak ki.

Bár az Európai Bizottság közleményben hangsúlyozta, az ACTA hatályba lépése nem hozna változást az uniós joggyakorlatban, a tüntetők attól tartanak, a megállapodás az internetes tartalommegosztás indokolatlan mértékű megfigyeléséhez vezetne.