Vakot vezet, világos?

A vakoknak szánt telefon koncepció többek tetszését elnyerte, és biztosan erre az ötletre is sokan bólogatnak elismerően. A látássérültek tájékozódását könnyítené meg ez a navigáció, amin ki lehet tapintani az útirányt, és szóban is útbaigazít. Két részből áll a szett: az egyiket kézfejre, övre vagy felkarra lehet erősíteni, a szóbeli instrukciók pedig a fülhallgatóba érkeznek.

A kézre csatolható eszközön kitapinthatóan jelenik meg a térkép 1:1000-es kicsinyítésben, illetve egy nyíl, ami az irányt jelzi. A viselő helyzete mindig a "kijelző" közepén van. A kitapintható irány mellett a fülhallgatóban folyamatosan jönnek az utasítások, meddig kell menni egyenesen, hol kell lefordulni, vagy milyen akadályok, kereszteződések következnek.

A telefon koncepcióval ellentétben itt a működési mechanizmusról is olvashatunk, elég komoly leírást tett közzé az alkotó, Natalia Ponomareva. A legérdekesebb nyilván az, hogyan lehet a "kijelzőre" varázsolni az útvonalat és a környező elemeket, illetve hogyan tud ez tapinthatóan változni. Az elképzelés szerint a gumiborítás alatt eletromágneses tekercsek sorakoznak, ezek alakítják ki az útvonalakat, tájékozódási pontokat és egyéb infókat a fölöttük levő felületen.

A szerkezet egyébként nem csak a tájékózódásban segíthet, hanem a környezet felmérésében, feltérképezésében is. Van benne ugyanis egy kamera, amivel fotókat lehet készíteni, ezek a képek aztán egyszerűsített formában megjelennek a tapintható kijelzőn, így a tulajdonos tulajdonképpen "körül tud nézni".

A látássérültek életében nagyon sok olyan részlet van, amit mi nem is tudunk felmérni, mi minden okozhat nehézséget. Így lehet, hogy az nem jelent semmit, hogy én nem látok benne hibát. De én azért nagyszerű elképzelésnek tartom, amihez minden részletre kiterjedő, alapos tervek társulnak. Kíváncsi leszek a jövőjére!