Az európai lakosság 15 százalékát érinti a krónikus fejfájás. Egyedüli résztvevői Kelet-Európából a szegedi idegkutatók, gyógyszerészek és biológusok az EUROHEADPAIN programnak. Az uniós projektben az SZTE kutatók fő feladata a migrén új gyógyszerjelölt-vegyületének a tesztelése. A rohamokban jelentkező, féloldali fejfájás oka ismeretlen, gyógyszeres kezelése nem mindig kielégítő. Pedig a krónikus fejfájás az európai lakosság 15 százalékát érinti, a társadalmi és gazdasági következményekkel is járó egészségügyi probléma ma a WHO listáján a 12. helyet foglalja el. A migrén kialakulásának vizsgálata és az új kezelési lehetőségek kidolgozása a célja az Európai Unió által támogatott „FP7-Health-2013-INNOVATION, EUROHEADPAIN Grant no. 602633” elnevezésű programnak. A 2014-ben kezdődött 5.9 millió Eurós nemzetközi együttműködésben 12 intézmény, közte Kelet-Európából egyedül a Szegedi Tudományegyetem vesz részt, 170 000 Euro támogatást elnyerve. A programot Vécsei László akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Neurológiai Klinika igazgatója, az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoport vezetője ismertette. A neurológiai kerekasztal résztvevői összegezték a szegedi kutatócsoport elmúlt másfél évben végzett munkájának eredményeit is. Az SZTE kutatóinak az a feladata, hogy kidolgozzák és beállítsák a migrén-kutatásnak egy olyan új, állatkísérletes modelljét, amely alkalmas az itteni tudósok által már feltárt ún. kinurenin analógok, mint lehetséges új, idegszövet-védő hatású gyógyszerjelölt-vegyületek tesztelésére. Vécsei László és kollégái kutatásai igazolták, rangos nemzetközi folyóiratokban publikálták, hogy a kinurénsav képes pozitívan befolyásolni több neurológiai betegség – például a migrén, a Hungtinton-kór, a Parkinson-kór, vagy a gyulladásos folyamatok – kimenetelét. A csoport meghatározó szereplője Fülöp Ferenc akadémikus, az SZTE GYTK Gyógyszerkémiai Intézetének az igazgatója, aki – munkatársaival együtt – új, kinurénsavszerű molekulák fejlesztésébe kezdett. Ezek jellemzője, hogy az eddigi szereknél könnyebben átjutnak a vér-agy gáton és hatékonyabbak a neurológiai kórképek, így például a migrén kezelésében is. A szegedi kutatók közül Toldi József, a biológiai tudományok doktora, és az SZTE TTIK Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Intézetben általa irányított csapat elsősorban olyan állatkísérleti módszert alakít ki, amely alkalmas a migrén ellenszereként feltételezett vegyület tesztelésére. A program keretében farmakológiai, elektrofiziológiai, neuromodilációs, genetikai és képalkotó kutatási vizsgálatokat is végeznek. A szegedi tudósok részvételével zajló EUROHEADPAIN kutatási program 2017-ben zárul.