A szabad szoftver közösség megalakulásának története - 1.rész


Avagy mi köze van a GNU-hoz a Linuxnak?

Ez a leírás afféle első rész lesz egy Linuxos cikksorozatnak, így kezdésként arról írok, hogy mi is tette lehetővé a Linux, mint operációs rendszer létrejöttét.

Először pár alap fogalommal kell megismerkednünk. A fenti cím esetén kérdezhetnék, hogy mi is az a szabad szoftver és mi is az a GNU. Megpróbálom bemutatni hogy ez hogy is működik, milyen elvek mentén szerveződött, mert ezek az elvek visszaköszönnek a Linuxban is, na de ne szaladjunk előre.

Mi is az a GNU? A  GNU  jelentése a GNU's Not Unix rövidítéseként  is értelmezhető, mely „a GNU nem Unix”-nak  is fordítható. A Wikipédiáról idézve a következőket írja a GNUról: A GNU egy Unix-szerű (Unix jellegű) operációs rendszer, viszont nem tartalmaz Unixból származó kódot és az Unixszal ellentétben szabad szoftver. A GNU-t a GNU Projekt keretében fejlesztik, a projekt szárnyai alatt kiadott programokat pedig GNU csomagoknak vagy GNU programoknak hívják. A rendszer alapvető összetevői közé tartozik a GNU Compiler Collection (GCC, GNU fordítóprogram-gyűjtemény), a GNU Binary Utilities (binutils), a Bash rendszerhéj, a GNU C library (glibc), és a GNU Core Utilities (coreutils).

A GNU projekt 1983-ban Richard M. Stallman vezetésével indult azzal a céllal, hogy teljes értékű, Unix-szerű, de szabad operációs rendszert fejlesszenek ki.

A GNU  rendszer magja (kernele) a GNU/Hurd, amely a mai napig sincsen készen, így a legtöbb helyen a Linux kernelt használják, így innen jön a GNU/Linux elnevezés is.  Mivel a Linux kernel (rendszer mag), így a GNU szoftverekből és a Linus Torvalds által készített kernelből álló operációs rendszert hívjuk Linuxnak, de ez egy későbbi cikk tárgya lesz, így itt nem fogom részletezni mélyrehatóbban.

A másik ilyen dolog ami a Linuxszal kapcsolatosan hallanak az emberek az a szabad szoftverek, így elérkeztünk cikkünk második részéhez, ami kapcsolódik az elsőhöz is  mivel a fenti két dolog összefügg, tehát ezt úgy kell érteni hogy például nincsen kocsi motor nélkül ha hétköznapian akarnám megvilágítani a fenti kettő közti logikát. Most  egy kis bevezető után  megpróbálom egy kicsit körbejárni a  szabad szoftver fogalmát hogy mit is jelent ez és mire is értik mitől lesz egy szoftver szabad szoftver.

A szabad szoftver alatt egy tetszőleges célra történő szabad felhasználást, szabad tanulmányozhatóságot és igény szerinti módosíthatóságot értünk, aminek előfeltétele a forráskódhoz való hozzáférhetőség, a másolatok szabad terjeszthetősége, segítve ezzel ismerőseinket, esetleg szabad továbbfejleszthetőség, és az eredmény szabad közzététele a közösség javára, aminek szintén előfeltétele a forráskód elérhetősége.
A szabad természetesen nem jelenti azt hogy ingyenes is, mert például az adott szoftver ingyenes de a támogatásért már fizetni kell, vagy, ha letöltünk egy linuxos telepítő képfájlt nem magáért a Linuxért fizetünk hanem az internet elérésért, ebben az esetben a telepítő média támogatásért (support) ..stb.

A másik fogalom, amit még használnak ugyan arról van szó csak itt utalnak arra, hogy ez is szabad szoftver és nyílt forráskódú program is, mert ebben az értelemben egy zárt program is lehet szabad szoftver; ilyen például az opera böngészője.

A nyílt forrású szabad szoftverekre  is az jellemző mint a szabad szoftverekre, annyi különbséggel, hogy itt az adott szoftver forráskódja is elérhető és igény szerint módosítható, testre szabható, illetve az igényeknek megfelelően tovább fejleszthető, a másik ilyen dolog a nyílt forráskódú szoftvereknél az az, hogy multiplatformos, ami azt jelenti, hogy több operációs rendszerre és processzor családra is elérhető és használható. A nyílt forráskódú programoknak legtöbbször nyílt forrású licensze, engedélyei vannak, amelyek a felhasználó szabadságát biztosítják, hogy az céges használat esetén is ingyenes legyen. Ezen engedélyeket az OSI(Open Source Iniative) ellenőrzi, amely egy közhasznú társaság, Eric S. Raymond és  Bruce Perens alapította 1998-ban.
A szabad szoftverek licenszeinek részletes leírása megtalálható ITT.


A következő cikkem  a Linux történetéről fog szólni hogy honnan indult és hol tart ma. Itt szeretném megköszönni  pár tekker segítségét, Renikének, Kitkatnak és LS7-nek, akik a cikk jobbá tételében közreműködtek.

Így legyen titkos kapcsolatod!
Persze, nem a párkapcsolatra gondoltunk, hanem a biztonságos és privát internetezésre. Manapság már egyáltalán nem nehéz megfigyelni valakinek az adatforgalmát, főleg akkor, ha egy wifi...

További szponzorált cikkek >>

VPN szolgáltatásért klikk ide >>

Küldj cikket emailben >>

Jön a Xiaomi Mi A3
A sikeres sorozat OLED-panellel, tripla-kamerával és üveg burkolattal újulna meg.
Mi lett volna, ha a Microsoft fejleszti ki az Androidot?
Túl sok gyakorlati értelme nincs a „mi lett volna, ha…” kérdésnek, azonban időnként izgalmas eljátszani a gondolattal, hogyan alakulhattak volna a dolgok, ha más irányba fordulnak....
Ez a mobil kapja meg elsőként a Qualcomm új csúcsprocesszorát
Az Asus július 23-án mutatja be az új készülékét, amibe a jelenlegi legerősebb Qualcomm-erőforrást pakolják.
Egy lépésben 20%-kal javíthat az akkumulátorokon a Bosch
A Bosch összekapcsolja az elektromos autó akkumulátormenedzselő rendszereit a felhővel, mert a mérnökök szerint így jelentős mértékben javíthatnak az akkuk teljesítményén, illetve...
Valamire készül a Facebook, különleges csapatot épít
A Facebook jelentette be, hogy sikerült a Google-től elcsábítani azt a Jason Toffot, aki a Vine társalapítója volt.

További tech hírek >>