2002 óta szinte minden irodai eszköz (az a kisebb szekrényméretű multifunkciós nyomtató/fax/szkenner, ami a folyosók végén áll) tartalmaz valamilyen merevlemezt. Mindez azért van, mert a flash memória (amiből nyomtathatna) mérete bizony véges, és egy nagyobb cégnél egyszerre akár több száz műveletet is el kell végeznie, melyekből természetesen egyet sem „felejhtet” el. Ezért került a gépekbe aPC-kből jól ismert,teljesen szabványos HDD, amin a dokumentumokat tárolja.
Ám ezeket a dokumentumokat bizony törölni kell, mert hamarabb dobják ki, selejtezik le ezeket az eszközöket, mint ahogy egy 80 gigás vinyó megtelik a többnyire pár kilobájtos adatokkal. És mint ahogy nálunk is, a jó öreg USA-ban is virágzik a használt nyomtatópiac. A New Jersey-ben található raktárban 6000! ilyen készülék várja új és gyanútlan gazdáját, így a CBS riportere, darabonként 300 dollárért vett négy nyomtatót. 12 órával és némi szereléssel, szoftverletöltéssel később, több tízezer dokumentum között böngészhetett a saját notebookján. Mindezt mindenféle komolyabb számítógépes ismeret nélkül. A szoftver, ami felismerte a dokumentumokat egy teljesen legális, ingyenes, a webről letölthető alkalmazás és mivel a merevlemezek teljesen PC kompatibilisek, egy külső vinyóházzal, vagy egy egyszerű IDE-USB kábellel pillanatok alatt hozzájutott olyan adatokhoz, mint rendőrségi körözések, bankszámlák, biztosítási adatok, vagy orvosi leletek, melyeket a gépeken fénymásoltak, nyomtattak, faxoltak, vagy szeknneltek.
Annyira megdöbbentőnek és hihetetlennek tartottuk ezt a félelmetes lehetőséget, hogy hazai szakértőhöz fordultunk és Szendi Horváth Ádámot, a Samsung Magyarország Nyomtató Divíziójának vezetőjét kérdeztük meg, mit szól a dologhoz. Sajnos nem nyugtatott meg! Bizony ez a jelenség létezik, itthon is és a világ minden pontján. És ezzel a gyártók és a forgalmazók sem tudnak sokat kezdeni, hiszen onnantól, hogy kikerül a gyárból/boltból a készülék, a rendszergazdák, IT szakemberek (illetve azok akik hálózatba/rendszerbe kötik a készülékeket) feladata lenne az adatok ellenőrzése, védelme. Ráadásul a céges eszközök leselejtezésének esetében sokszor meg sem fordul még az elméletileg hozzáértők fejében sem, hogy milyen titkokat visznek ki egy-egy bankfiókból, állami hivatalból az ilyen eszközökkel. Rengeteg hírt olvastunk leselejtezett PC-ken, HDD-ken talált szupertitkos dokumentumokról, MP3 lejátszón fellelt katonai adatokról világszerte. El se akarom képzelni mit találnánk, ha mondjuk a Magyar Nemzeti Bank, az APEH, de akár csak valamely multi cég irodájából „kidobott” gépek vinyóját kicsit tüzetesebben megnéznénk. Addig is ITT egy témába illő flash játék, hogy a selejtezésre felkészülhessen mindenki.
