A félreütések ára
2015. 09. 21.
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.
Nézzünk egy példát: az 1926-os Ernest Hemingway regény, a Fiesta, a nap is felkel jó állapotú első kiadásárt 2500 dollárt (kb. 700.000 forint) is adnak a piacon, ami szép összeg - de még több ér a könyv, ha elírás is van benne.
Ha ugyanebből a példányból azt találjuk meg, amelyek 181. oldalán a 26 sorban egy elgépelést tartalmaz (a stopped szót véletlenül három p betűvel nyomtatták ki) akkor egyből 60.000 dollár üti a markunkat. Nem ritkaság az ilyen - a félrenyomtatásoknak köszönhetően egy-egy kérdéses példány ára az egekbe tud szökni.
Van azonban, amikor igazából a kiadó jár rosszul: 2010-ben egy ausztrál könyvkiadó a The Pasta Bible (A tészta bibliája) c. recepteskönyvébe véletlenül az egyik összetevőhöz "freshly ground black pepper" (frissen őrölt fekete bors) helyett "freshly ground black people" (frissen őrölt fekete emberek) került. A kiadó több ezer félrenyomtatott példányt vont be a nemzetközi felháborodás nyomán, és kereken 20.000 dollárt (5,5 millió forin) vesztett az ügyön. Bob Sessions, a kiadó tulajdonosa szerint egy buta hibáról volt csupán szó, amelyet alapos átolvasással meg lehetett volna előzni.
A tech világán sem ismeretlen az ilyesmi hibák és a belőlük eredő károk: az egyik leghíresebb (leghírhedtebb) ilyen bakit a NASA követte el még 1962-ben, a Mariner 1-es szonda indításakor. Egy évtizednyi gondos számolás és tervezgetés után egy sima kötőjelnek köszönhetően (amely kimaradt abból a kódsorozatból, amely a röppálya sebességét szabályozta) a szonda két perccel a felszállás után megsemmisült. Ez 80 millió dollárjába került a NASA-nak (nem is érdemes forintra átváltani). Arthur C. Clarke, a 2001: Űrodüsszeia szerzője a "történelem legdrágább kötőjele" névvel aposztrofálta az eseményeket.
[caption id="attachment_47616" align="aligncenter" width="260"] A Mariner 1-es szonda kilövéskor[/caption]
A legköltségesebb félreírások azonban ennél jóval közelebb állnak hozzánk: a Harvard Egyetem kutatói arra jutottak vizsgálódásuk során, hogy a Google évente 497 millió dollárt nyer csak azzal, hogy az emberek elgépelik az elérni kívánt weboldal URL-ét, és egy másik oldalra jutnak, amelyeken a Google reklámjai várják.