Átrendeződni látszik a közösségi média világa, ugyan továbbra is a Facebook vezet, azonban a vizualitásra építő oldalak egyre nagyobb teret nyernek – derült ki a KutatóCentrum legfrissebb Web2. 0 Reportjából. A legaktívabb a Facebook közönsége, a legpasszívabbak a Twitter-felhasználók. A legidősebb közönsége a Google+-nak van, míg az Instagram, Viber és Snapchat egyértelműen a fiatalok közege. A multifunkcionális platformok, mint a Facebook vagy a Google+ mellett egyre népszerűbbek az olyan közösségi terek, amelyek csak egy-egy kommunikációs módra fókuszálnak, így például a chatprogramok és képmegosztók. Ez a jelenség Amerikában már odáig jutott, hogy a fiatalok körében a Twitter idén leszorította trónjáról a Facebookot. Bár az előrejelzések szerint Zuckerberg birodalma továbbra is terjeszkedni fog a tengerentúlon, az elkövetkező két évben csupán a 65 év feletti felhasználók jelentős növekedése várható, míg a fiatalok aránya csökkenni fog. A nemzetközi hullám jelei már itthon is érezhetők A KutatóCentrum Web2.0 Reportjának adatai alapján, ugyan továbbra is a Facebook tudhatja magáénak a legmagasabb ismertséget (99%), de figyelemre méltó a Twitter (87%), a Google+ (87%) és a Viber (80%) széles körű ismertsége is. Bár ez nem minden közösségi oldal esetében jelent aktív használatot is, a Vibernél igen: utóbbi a második leghasználtabb csevegőprogrammá nőtte ki magát a Facebook saját chatprogramja, a Facebook Messenger után. A kutatásból az is kiderült, hogy tízből négy internetező ma már a közösségi oldalak levelezési rendszerét preferálja a hagyományos e-mail fiókokkal szemben. A vizualitásnak egyre nagyobb szerep jut a közösségi térben Ezt mutatja, hogy a leglátványosabb növekedést aktivitás tekintetében a Pinterest és az Instagram érte el az elmúlt év során. Míg az előbbi aktív tagjainak száma közel a duplájára emelkedett, addig az Instagram egy év alatt megtriplázta rendszeres felhasználóinak számát. „Sok újdonságot tartogat még a képorientált közösségi oldalak világa, a legújabb trend most a Snapchat kép-, rajz- és videómegosztó program, melynek különlegessége, hogy a fogadó fél maximum 10 másodpercig láthatja a küldött anyagot. Az alkalmazás ismertsége rövid idő alatt elérte a 35 százalékot. Ugyan a regisztrálók száma még nagyon alacsony, de ők többnyire igen aktívak” – mondta el Balogh Szilvia, a kutatás vezetője. A Twitter közönsége a legpasszívabb, a Facebooké a legaktívabb Bár a felmérésben részt vevő közösségi terek – a Facebook, Google+, Twitter, LinkedIn, Pinterest, Instagram, Snapchat és Viber – regisztrálóinak száma jellemzően évről évre növekszik, ez azonban nem feltétlenül jelenti az aktív használói bázis növekedését is. „Az aktivitási index a Twitter és a Google+ esetében az 50 százalékot sem éri el. A sort hazánkban továbbra is a Facebook vezeti 97 százalékos aktivitási rátával, a második helyen található Viber esetében 77 százalék ugyanez az arány” – emelte ki Balogh Szilvia. A képek figyelemmegragadó ereje a használat gyakoriságában is visszaköszön: mind a Pinterest, mind az Instagram aktivitási rátája meghaladja a 60 százalékot. A különböző oldalak más-más szerepet töltenek be, éppen ezért nem ritka, hogy egyes felhasználók több közösségi oldalnak is aktív tagjai. Minden második internetező legalább két oldal állandó használója, minden negyedik pedig minimum három oldalon aktív. A legtöbbet a snapchatesek mozognak a közösségi térben: mindegyiküknek van Facebook-fiókja, döntő többségüknek Viber alkalmazása is. A fiatalok hozzák be az új platformokat A Web2.0 Report adatai szerint a Twitteren és a Snapchaten a férfiak vannak többségben, míg a Pinterestet inkább a hölgyek részesítik előnyben. Már nem csak a huszonéveseké a közösségi média világa: míg a 18-29 éves internetezők 86 százaléka használja napi szinten ezeket az oldalakat, addig az 50-59 évesek nem sokkal lemaradva, 73 százalékkal képviseltetik magukat. Míg az olyan feltörekvő platformok, mint a Viber, a Snapchat és az Instagram a fiatalok terepe, addig a Google+ aktív tagjai között az átlaghoz képest több az idősebb. A Web 2.0 Report 2015 felmérés eredményeit bemutató teljes elemzés elérhető a KutatóCentrum honlapján.