Ahogy az arcomon eluralkodott szomorúság is, amikor a kezembe kapva egy-egy lemezt, a felületén átlós és egyéb bevésődéseket tapasztalok, amit bizony nem a Nero, vagy más íróprogram hozott létre. Ilyenkor már tudom, hogy az adathordozó tartalma az enyészeté lett, de aztán mégis megpróbálva a lehetetlent tudatosul bennem, hogy a korong tényleg menthetetlenül kuka.
Természetesen ennek nem kell így történnie, és a rendetlen szokásról sem kell lemondani, ha az embernek van néhány Kisses (csókok) névre keresztelt kis csepp alakú alumínium „plattyanása”, mely nem másra hivatott létrejönni, mint elszórt DVD lemezeinket elemelni a bútor lapjától. Másra nem is használható a kicsike, viszont vidám színeivel még akár fel is dobhatja asztalunk kupleráját. Ennek ellenére majdnem 12 angol fontot kérnek darabjáért, amit nem tartok túl olcsónak. Azt hiszem, inkább rendet rakok.
