"Transparency of ACTA negotiations" címmel részletes tájékoztatást tett közzé a napokban az Európai Bizottság válaszul azokra a kritikákra, amely szerint a nemzetközi Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) tárgyalási folyamata jelentős titoktartás mellett zajlott volna.
A Bizottság kiemeli, hogy saját képviselőin túl minden egyes tárgyalási fordulón jelen voltak a tagállamok illetékes képviselői is, emellett a Lisszaboni Egyezménynek megfelelően a testület rendszeresen beszámolt az Európai Parlament képviselőinek az egyeztetések menetéről.
A tájékoztató szerint az Európai Bizottság hét alkalommal küldte meg az EP-képviselőknek az egyezmény szövegtervezetét, háromszor részletes jelentést tett a tárgyalások előrehaladásáról, és több feljegyzést és munkatanulmányt adott át. Mindemellett a kereskedelmi biztos, Karel De Gucht három plenáris és több bizottsági ülésen, valamint informális találkozón adott tájékoztatást a Parlament képviselőinek.
Az Európai Bizottság ezenfelül hangsúlyozza, hogy 2008 és 2011 között négy alkalommal szerveztek Brüsszelben az állampolgárok számára is nyitott találkozót, ahol az érintettek, így a fogyasztók, iparági képviselők, civil szervezetek és a tudományos közösség véleményét kérték ki. A rendezvényeket az utolsó négy tárgyalási fordulóhoz időzítették. Ezekre a különböző politikai pártok, így a Kalózpárt képviselői is meghívást kaptak.
Az Európai Bizottság saját honlapján az ACTA-val kapcsolatos aggályokra is válaszolt. Ebben hangsúlyozza, az ACTA fokozottabb védelmet jelenthet az európai fogyasztók és gazdaság számára, amelyet a nagyszámú hamis termék beáramlása veszélyeztet. A közlemény jelzi, 2005 és 2010 között háromszorosára nőtt az EU-ba érkező hamis termékek száma, amelynek eredményeként 2010-ben több mint 103 millió darab hamisítványt állítottak meg az illetékes hatósági szervek.
A Bizottság kiemeli, hogy az ACTA elfogadása nem teszi szükségessé az uniós jogszabályok változtatását, mert a tárgyalások során elfogadott irányelvek összhangban állnak a hatályos uniós joggal.
Hangsúlyozza továbbá, hogy az ACTA nem kötelezi az internetszolgáltatókat a forgalom monitorozására vagy korlátozására, nem akadályozza az internetezőket a tartalommegosztásban, és kalózkodás esetén nem bünteti ez utóbbiakat internetkapcsolatuk megszakításával, tiszteletben tartja viszont az olyan alapvető emberi jogokat, mint az szólás- és információszabadság, valamint a személyes adatok védelme.
