Ez az én esetemben az is jelenti, hogy soha nem látom viszont működőképesen sem, még ha az a soha négy perc múlva van is. Nem vagyok egy gyakorlott szórakozó, hacsak nem kocsmahivatali időtöltésről van szó, mert amúgy meg gépezek. De azt el tudnám képzelni, hogy egy ilyen távirányításos, és nem mellékesen antigravitációs pókkal elszórakozzak egy ideig. Van belőle kisautó is, kinek melyik áll közelebb a szívéhez. Én a konszolidált kinézetű pókot választanám.
Aztán lehet küldeni neki mindenfelé, falra fel, padlóra le. Ahogy a fotón látszik, a pók nem éppen a lábán mászik, a trükk az alján elhelyezett nagyteljesítményű szívó ventilátor, melyek mellett kerekek biztosítják a mozgást mindenféle sima felületen. Egy pók esetében ez egy kicsit illúzióromboló, de a szeme pirosan világít, ami plusz pont. A ventillátort ki is lehet kapcsolni, és „csak-föld” módba állítani a kütyüket, de annak nem sok értelmét látom. Azt hiszem, 50 dollárért érdemes a gyereknek megvenni karácsonyra, és előtte kijátszani magunkat vele arra a félórára, míg leköt minket. Ha szerencsénk van, a gyerek is megunja, vagy szétszedi ennyi idő alatt.
