Talán erre szokták mondani, hogy parasztvakítás, vagy cifranyomorúság. Merthogy az ötletes koreai fejlesztés semmit sem változtat (hál istennek!) a csocsó játékmódján, vagy kezelő konzoljain, csupán felturbózza azt elektronikával és érzékelőkkel, majd a külalakját feldobja némi csillogással.
Tisztára, mint a flippernél. Félreértés ne essék, leveszem a kalapom a koreai diákok munkája előtt, hiszen láthatóan ügyesen oldották meg a dolgot, és jól is működik.
Nekem például nagyon bejött az űrös csapatválasztás ITT, és a szikrázó labda, hogy a gólöröm jelzéséről ne is beszéljek. Bejövős. De úgy gondolom, ha jót akarok csocsózni, lemegyek a haverokkal a kocsmába, és pár korsó erejéig izomlázat pumpálok alkaromba fogantyútekergetéssel, amihez néha az asztal lökdösése is hozzátartozik. Hm, talán otthonra mégis elkelne azért egy ilyen virtuális is. Csak a gyerek miatt.
