Az „elkövető” Ron Bowes semmilyen illegális dolgot nem tett, hiszen köszönhetően a Facebook directory site-nak ezek az adatok bárki számára hozzáférhetőek. Az azonban, hogy ezt egy file-ként le lehet tölteni és olyan információkat tartalmaz, mint telefonszámok, címek, születési adatok, webcímek bizony nem sok jóval kecsegtet.
Ráadásul ezen felhasználók adataival bejuthatunk olyan barátok, ismerősök profiljába is, akik amúgy nem tették kereshetővé az adataikat. Itt érzek egy kis (nem kis) zavart az erőben, ugyanis az mindenkinek szíve- és alanyi joga, hogy hülye legyen, de ha én vettem a fáradtságot és átrágtam magam a Facebook nem egyszerű és nem rövid biztonsági beállításain, akkor ne múljon egy gondatlan, netán idióta ismerősömön, hogy mégis kideríthetőek rólam olyan adatok, amiket nem akarok a nagy plénum elé tárni.
Vagy lehet, hogy semmit nem engedek és senkivel nem tartom a kapcsolatot, de ehhez ugye meg nem kell a Facebook. A mostani eset is azt bizonyítja, hogy komoly gondok vannak a Facebook (és gondolom sok más oldal) személyiségi jogi kezelésével és most ütközik ki igazán, hogy az oldal tervezéskor fikarcnyi figyelmet sem fordítottak a személyiségi jogokra. Lassan csak abban bízhatnak a felhasználók, hogy már készül a sötét kódoló helységekben az FB 2.0, ami az alapoktól odafigyel erre a nagyon fontos problémára.
