75 éve gyártották és működik - ezzel nagyjából minden fontosat elárultunk erről a Marconi 702-esről. Az értéke jelenleg óvatos becslések szerint is 5000 font környékén jár, de ha elég bő pénztárcájú érdeklődő akad, bizonyára sikerül feljebb srófolni az árat. A készüléket nem sokkal azután vették, hogy elkezdték a műsorszórást a szigetországban. Megdöbbentő, de azóta mindössze két gazdája volt.
Íme, az 5000 fontos televízióAz 1936-ban gyártott tévét kb. 100 fontért vette meg első tulajdonosa, egy bizonyos Mr G. B. Davis. Ez akkoriban egy átlagos brit éves fizetésének a fele volt. Képzeljük el az úriember dühét, amikor az újonnan vásárolt játékszere három nap múlva átlényegült egy igen drága porfogóvá: a helyi adóállomás leégett és utána évekig nem volt tévé a környéken. Legalább addig is kímélve volt, mondhatni, státusszimbólumként pedig tökéletesen funkcionált a második világháborút megelőző években.
A H1007 sorszámú, kb. 80 kilós készüléket dió- és mahagóniburkolat védi, ami egész elegáns megjelenést kölcsönöz neki. (Aki bekukkantana a borítás alá, ide kattintva talál jó pár fotót egy másik példányról.) A tetejét felnyitva egy tükröt találunk a fedélben, voltaképpen ez az igazi képernyő, ezen nézték a képet akkoriban. Távirányítója nyilván nincs, már csak azért sem, mert a 30-as évek végén sugárzott napi kétórás műsorhoz nem igazán volt szükség ilyesmire.
Marconi 702Természetesen kisebb-nagyobb javításokon már átesett, de csak 30%-át kellett eddig kicserélni és minden esetben sikerült eredeti gyártmányú darabokkal pótolni. Nem csupán működőképes, de megfelelő jelátalakítókkal még ma is lehet használni - legalábbis ezt állítják a második tulajdonos utódjai, akik most eladnák a ritkaságot. Az 5000 font kissé borsosnak tűnik, de ahhoz kétség sem férhet, hogy rövidesen meglesz a doboz harmadik gazdája is. Kíváncsi vagyok, meddig bírja majd a készülék, remélem, hallunk még felőle.
