A GKI legfrissebb adatai szerint hazánk 9,96 millió lakosa közül 3,76 millióan használják az internetet, és 1,21 millióan vásárolnak rendszeresen a világhálón keresztül. Ennél azonban lényegesen többen próbálták már ki az online vásárlást, az Ipsos ASI tavaly év végi kutatása szerint a netezők 90%-a rendelt már legalább egy alkalommal valamit a webről. Az internetes vásárlás növekvő népszerűségét hűen ábrázolják az összesített forgalmi statisztikák is:

A termékek internetes kiskereskedelmi forgalmának nemcsak az értéke, hanem a teljes kiskereskedelmi forgalomra vetített részesedése is stabilan növekszik: míg a 2010-es 133 milliárd a teljes piac 1,8%-át jelentette, addig ez 2011-ben már 2,4% volt, míg idén várhatóan 3%-ra nő. Az interneten a műszaki cikkek népszerűsége továbbra is töretlen, hosszú évek óta a leggyakrabban vásárolt termékek közé tartozik az élelmiszerek, a könyvek, a szállásfoglalások és a belépőjegyek mellett. Az átlagos vásárlási érték a vásárlások mennyiségének növekedésével párhuzamosan ugyanakkor folyamatosan csökken, a GKI adatai szerint jelenleg 7000 forint körül van.

Az internetes vásárlás fejlődésének azonban gátjai is vannak hazánkban. Ezek közül az egyik legnyilvánvalóbb az internet-penetráció: habár közel minden otthoni számítógép rá van csatlakoztatva az internetre, a lakossági számítógép-ellátottsága mindössze 55%-os. A másik gát az, hogy a magyar internetezők idegenkednek az egyik legkényelmesebb fizetési metódustól, a bankkártyától – mindössze a neten vásárlók 43%-a fizetett már ily módon, a bankkártyás fizetés részesedése mindössze 5% az online kiskereskedelemben, a legtöbben az utánvétes módszert választják. A harmadik akadály pedig a bizalmatlanság: sokan nem szeretnek olyan terméket vásárolni, amelyet előtte nem volt alkalmuk kézbe venni, kipróbálni.