Lemezlovász ismerőseim most vinnyognának mérgükben, hogy miért hajigálták ki, vagy ajándékozták oda bárkinek a már csak alig működő lemezjátszójukat, ha látnák ezt a fali dísznek sem utolsó órát. Úgy érzem, hogy Bigyológusunk szívét is megdobogtatja majd ez a szemrevaló darab, ha visszaérkezik idegenből.

Órát szinte bármiből lehet csinálni. Sőt, szoktak is. Láthattunk már időjelzőt winchesterből, wc ülőkéből, OLED-ből, vagy akár villanyból is. Ám lemezjátszóból készült változatot, életemben először, most. A fali időmondó újrahasznosított (értsd: valószínűleg kikukázott) Fischer gyártmányú bakelitpörgetőből készül. De kit érdekel egy ilyen apróság, amikor olyan jól néz ki.

A készülék extrája, hogy a számlapként funkcionáló hanglemez cserélhető, ami remek ötlet volt a készítőktől, hiszen a lemezek váltogatásával megunhatatlanná tehetjük „lemezjátszóránkat”. A kronométer quartz típusú szerkezetét egy darab AA elem, vagy akku készteti mozgásra - s bár erről egy szó sem esik a leírásban – remélhetőleg mindezt pontosan teszi.

Nekem első látásra nagyon megtetszett ez a falijóság, audiofileknek kimondottan ajánlott lakberendezési tárgy. Ha egyszer találok az utcán 89 dollárt, biztos hogy megrendelem és feldobom rá Portisheadék All Mine című korongját.