Mindenkinek van legalább egy ismerőse, aki már csak azért sem regisztrál a Facebook-ra, illetve nem kell messzire mennünk, hogy különböző fórumokon találjunk egy-egy nem túl kedves megjegyzést a jelenleg működő legnagyobb közösségi oldalra. Sokan sokféleképpen fejezték ki már az iránti vágyukat, hogy a Facebook minél előbb tűnjön el a világ színéről, nagy mennyiségben léteznek kutatások amelyek azt állítják: az ilyen oldalak jó ideig velünk lesznek, mivel olyan emberi igényeket elégít ki, amelyeket jelenleg még más nem képes, érzelmek végleteit élhetjük át a Facebook hírfolyamunk böngészése közben. A MakeUseOf egyik szerkesztője, Ryan Dube, összegyűjtött négy olyan indokot, amelyből egyértelművé válik, miért nem fogjuk soha deaktiválni a fiókunkat. 1. Az emberek szeretnek "tudni" dolgokról 2014 februárjában látott napvilágot a Pew Research azon tanulmánya, mely szerint a fő oka a Facebook-os jelenlétnek az, hogy naprakészek legyünk a hírek, történések és események tekintetében, illetve képben legyünk ismerőseink hozzászólásai által a témáról való véleményükkel kapcsolatban. Persze ez nem új dolog: a pletykák óvodáskortól elkísérnek bennünket, és nagyon kevés ember mond le ilyen "információforrásról". Mindenkiben megvan az a késztetés, hogy "tudjon" dolgokról - a kutatás ezt nevezte meg alapvető okként azoknál, akik nem tudnak a Facebook-tól hosszabb ideig távol lenni. 2. A Facebook az érzelmeink mindkét végletét képes előidézni A Facebook-gyűlölők által egyik legtöbbet hivatkozott kutatás a Michigani Egyetemen dolgozó Oscar Ybarra kutatása, mely azt vizsgálta a kutatási alanyok esetében a nap több pontjában, hogy hogyan érzik magukat és ez hogyan viszonyul a Facebook használatukhoz. A kutatók azt találták, hogy azok az emberek, akik több időt töltöttek az oldalon, kevésbé érezték magukat boldognak és kevésbé voltak elégedettek az életkörülményeikkel úgy általában - sőt, hab a tortára, hogy ezen állapotváltozások kimutathatóan a FB használatot követően álltak be. Itt valószínűleg a szomszéd fűje mindig zöldebb mondás érvényesül, hiszen látván, hogy a másik ember élete - látszólag - mennyivel jobb, mindenkiben felébresztheti az ott szunnyadó irigységest, féltékenységet. Az eredményt árnyalja egy másik kutatás, és az, hogy a fenti esetben a kutatók valószínűleg megpróbálták leegyszerűsíteni az emberi érzelmek látszólag végtelen skáláját. Szintén a Pew Research tette közzé 2013-ban azokat az adatokat, mely szerint a a felmérésükben részt vevő tinédzserek több, mint egy harmadának volt már olyan élménye, amely által úgy érezte, közelebb került az ismerőséhez (ők voltak a FB felhasználók), míg a közösségi oldalakat egyáltalán nem használók csupán 16%-a számolt be hasonló élményről. Persze nagyon sok függ attól is, hogy ki hogyan használja a közösségi oldalakat és kiket enged be "barátai" körében, de a lehetőség ott van mindenki számára, hogy csak úgy, mint "valódi" magánéletében, online is pozitív és felemelő emberi interakciókra tegyen szert - a Facebook csupán egy más médiumon terjeszti ezt elő, oly módon és mennyiségben, amelyre eddig még nem volt példa. [caption id="attachment_9184" align="alignnone" width="640"] Ki mint jelöli barátját... / fotó: MakeUseOf[/caption] 3. Narcisztikus igényeket elég ki A Facebook-on mindenki találhat magának kedvére való dolgot. Aki saját magát egy kicsit is szereti, azt a Facebook nagyon könnyen boldoggá teheti. Kicsit magas labda volt, de a Nyugat-Illinoisi Egyetem kutatója, Christopher Carpenter lecsapta: azok a diákok, akiknek a személyiségében a narcizmus megfigyelhető, jóval aktívabbak a Facebook-on, és jóval több ismerőssel rendelkeznek online. És hogy hogyan jön ez ide? Még a legfélénkebb ember is rendelkezik azzal a vággyal, hogy magát - valamilyen mértékben - megmutassa, és hogy láttassa másokkal, ki ő. A Facebook, kinél finomabban, kinél nagyobb mértékben, táplálja az egónk ezen megnyilvánulását, arról nem is beszélve, hogy itt nagyobb lehetősége van mindenkinek saját magát kedvezőbb színben feltüntetnie (tipp: Photoshop profilkép). 4. A félénkebb embertársainknak is lehetősége van megnyilvánulni 2009-ben a Cyberpsychology & Behavior nevezetű folyóiratban jelent meg egy kutatás, mely azt bizonyította, hogy minél félénkebb az illető, annál pozitívabban nyilatkozik a Facebook-ről és jóval intenzívebben is használja azt. Igaz, nekik kevesebb FB ismerősük van, vagyis úgy tűnik, jobban megválogatják, kit engednek online életük közelébe, és emiatt a közösségi oldalon szerzett élményük is pozitívabb lesz. Vagyis amíg a több száz, vagy akár ezernél több ismerőssel bíró emberek a tömegben "lubickolnak", a félénkebb embertársaink csendesebben, de ugyanolyan boldogan töltik el online perceiket.