Az üzenetírás veszélyei

2010. 03. 24.
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.
Bizony, az üzenetírásnak is megvannak a maga veszélyei, főleg ha az ember ész nélkül műveli az informálás ezen típusát. S mivel az okos ember más kárán tanul, jöjjön Annie Levitz rövidke története.

A 16 éves chicagói leányzó szépen belecsapott a húrokba, akarom mondani a billentyűzetbe, ugyanis szegénykének a sok sms írás rendesen a kezére húzódott. Viccesen hangzik, de igaz. A kishölgy ugyanis nem kevesebb, mint napi 100-120 üzenetet írt barátainak (gondolom a számlát a szülei fizették), aminek egy idő után csúnya következménye lett. Először csak apróbb fájdalmak jelentkeztek a csuklóján, aminek nem tulajdonított kellő jelentőséget a kis géppuskakezű leányzó, így néhány hét után el is érte célját, a Carpalis Tunnel szindrómát. Nem vagyok orvos, de amit szindrómának hívnak, az már nem sok jót jelenthet, ahogy Annie számára is a legrosszabbat okozta a dolog.

A betegség erős kézfej, csukló és alkarfájdalommal jár, melyet követ a zsibbadás, majd az ujjak érzéketlensége. Javítani csak műtéti úton lehet, ugyanis a kórság az ízületeken kívül főleg az idegeket támadja, ami ugye nem jó dolog, ráadásul elég nehezen és bonyolultan hozzáférhető, már ami a sebészeti beavatkozást illeti. Nem szabad megfeledkezni a gyógyulási időről sem, ami szintén fájdalmas és hosszú metódus az idegrángató műtét után. Erre az egészre egyébként csak egy dolgot tudok mondani, mégpedig azt, hogy a kevesebb, néha több. Nem kell feltétlenül „sms chatelni” ismerőseinkkel, ha tudatni szeretnénk valamit. A telefonálás ráadásul sokkal személyesebb kommunikációs csatorna, mint a text message, így ajánlott inkább azt használni. S ha majd hírt kapunk, hogy valaki egy héten át telefonált egyfolytában, melynek következtében megnémult, arról is beszámolunk nektek :o)



Szerző

tech.hu



Scroll to Top