Itthon 10-ből 4 telepített szoftver kalóztermék

2011. 05. 13.
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.
A BSA 2010-es évértékelő jelentése szerint a tavalyi évben 59 milliárd dolláros kárt okozott a jogtulajdonosoknak a kalózkodás. Magyarországon az illegális programok aránya a nemzetközi átlaghoz közeli, 41 százalékos.

A világ legnagyobb szoftvergyártóit tömörítő Business Software Alliance 2010-es évi évértékelő jelentése szerint a tavalyi évben jelentősen nőtt az illegális szoftverek kereskedelmi értéke világszerte. A 2010-es Global Software Piracy Study szerint nemzetközi szinten 42 százalékos a használatban lévő kalózprogramok aránya, amely tavaly 59 milliárd dollár értékű kárt okozott az eredeti gyártóknak. A szoftveripari érdekképviselet szerint ez a második legrosszabb nemzetközi átlag, amelyet a nyolc éve készített éves jelentések során tapasztaltak.

A 116 országot vizsgáló tanulmány szerint több mint 20 országban 80 százalék fölötti a szoftverkalózkodási ráta. Grúziában a legmagasabb, 93 százalékos, de Zimbabwe, Moldova, Jemen és Banglades területén is meghaladja ez az érték a kilencen százalékot. A legalacsonyabb értékkel az Egyesült Államok, Japán és Luxemburg büszkélkedhet: a három országban csak tízből két programot használnak illegálisan a fogyasztók. Magyarországon a tavalyi értékkel azonos adatot mérték: a hazánkban használt szoftverek 41 százaléka kalózpéldány.

A tanulmány megállapításai között szerepel, hogy a fejlődő piacok jelentik a kalózkodás húzóágát. Tavaly minden második új számítógép a fejlődő régiókban került értékesítésre, de a szoftverértékesítéseknek alig 20 százalékát realizálták az érintett országokban. Hat éve a szoftverkalózkodás által okozott kárnak csak harmada volt a fejlődő államok számlájára írható, tavaly már több mint az összeg fele.

A kalózkodási jelentés részeként 32 országban közvélemény-kutatást is készíttetett a BSA 15 ezer számítógép-használó részvételével. Az eredmények szerint a többség tiszteli a szellemi tulajdont, és előnyben részesíti az eredeti programokat a kalózszoftverekkel szemben, de még mindig nagyon sokan vannak, akik egyáltalán nem is értik a problémát. A válaszok szerint a felhasználók 59 százaléka tudja, hogy a szellemi tulajdonjogok védelme kifizetődő a gazdaság számára, és tízből hatan tisztában vannak azzal, hogy ennek munkaerőpiaci élénkítő hatása is van.

Tízből nyolc megkérdezett állítja, jobban értékeli az eredeti programokat a kalóz termékekkel szemben, mivel az előbbiek megbízhatóbbak. A megkérdezettek válaszai alapján ugyanakkor még mindig az egy licenc több gépen történő használata a kalózkodás leggyakoribb formája: 60 százalék hiszi tévesen azt, hogy otthoni, 47 százalék, hogy céges használat során megengedett egyazon licenccel ugyanazt a szoftvert több gépre telepíteni.



Szerző

tech.hu



Scroll to Top