Az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjének Hivatala (USTR) évről évre összeállítja a Special 301 néven futó jelentését, amelyben az ország azon kereskedelmi partnereit listázza, amelyek a szellemi tulajdonvédelem területén súlyos hiányosságokat mutatnak.
A Nemzetközi Szellemitulajdon-védelmi Szövetség (IIPA) a napokban nyújtotta be hivatalos ajánlását a hivatalhoz benne tíz olyan országra, amelyeket a kiemelt megfigyelési listára (Priority Watch List) javasol.
Az IIPA állásfoglalása szerint Argentína, Kanada, Chile, Kína, Costa Rica, India, Indonézia, Oroszország, Thaiföld és Ukrajna az a tíz ország, amely az erőtlen hatósági fellépésnek, illetve jogszabályi hiányosságoknak köszönhetően a jogsértések területén élen járnak.
Ezen államok közül Ukrajna és Costa Rica a USTR 2011-es jelentésében "csak" a megfigyelési listán szerepelt, míg a többi nyolc a kiemelt listán kapott helyet. Az IIPA közleménye szerint azonban státusok módosítására van szükség: Costa Rica esetében a kormányintézkedések elégtelensége, Ukrajna esetében pedig a magas kalózkodási ráta és a hatósági szervek erőtlen fellépése okán.
A jogvédelmi szövetség 22 ország szerepeltetését javasolja az USTR 2012-es megfigyelési listájára, ezek Belorusszia, Brazília Brunei, Kolumbia, Egyiptom, Görögország, Izrael, Olaszország, Kazahsztán, Libanon, Malajzia, Mexikó, a Fülöp-szigetek, Románia, Szaúd-Arábia, Spanyolország, Svájc, Tádzsikisztán, Törökország, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Vietnám.
Ezek közül Svájc ajánlása érdemel kiemelt figyelmet, hiszen az ország az USA egyik elkötelezett politikai támogatója. Az IIPA ajánlása azonban a svájci legfelsőbb bíróság ítéletére hivatkozik, amely megtiltja, hogy a jogtulajdonosok a kalózkodással, illegális fájlmegosztással gyanúsított internetezők IP-címét összegyűjtsék.
Az IIPA jelentése további kilenc országot ajánl az USTR figyelmébe, amelyek között Magyarország is szerepel. A jogvédők szerint hazánk azért érdemel figyelmet a hivataltól, mert az elmúlt években elindult pozitív reformok folyamata lelassult.
Az IIPA szerint a hazai hatósági szervek olyan anyagi és emberi erőforráshiánnyal küzdenek, amelynek okán nehezen tudnak lépést tartani az online kalózkodással, emellett a jogrendszer hiányosságai okán a bírósági jogérvényesítés folyamata lassú és nehézkes, ráadásul a szervezet felrója, hogy a magyar joggyakorlatban nem születnek elrettentő ítéletek.
