Azért, mert amerikai cégek külföldön realizált nyeresége az USA 35%-os társasági adójához képest jóval alacsonyabb kulccsal adózik. Ha a készpénzt a társaság hazatelepíti az USA-ba, be kell fizetni az USA adókulcs és a helyi adó szintje közötti különbözetet. Ezért aztán egyes cégek számára nem olcsó mulatság a pénzt hazaküldözgetni az Egyesült Államokba. De ugyan már miért fontos ez? No, egyrészt azért, mert az érintett cégek közül sokat ért az a méltánytalan vád, hogy nem emel osztalékot, noha ennek a dolgok ilyen állása mellett az lenne a következménye, hogy a cégnek az osztalékot hitelből vagy a részvényesi vagyon szükségtelen rombolása árán kellene kifizetnie.
Például, a Microsoft adósságterhe 2008 és 2012 között 0-ról 12 milliárdra emelkedett, és ugyanez mondható el a Dellről is. A Dell részvényesei szintén hangosan követelték, hogy a társaság vezessen be egy osztalékprogramot, ehelyett azonban a cég a saját részvények visszavásárlására helyezte a hangsúlyt. Az 1. ábra 5 nagy technológiai társaság készpénzegyenlegeit mutatja. Látható, hogy a vállalatok többségénél a készpénzegyenleg a piaci kapitalizáció 20%-át meghaladó mértékű (bordó oszlopok), de a pálmát 50%-kal a Dell viszi el. Megvizsgáltam azt is, hogy durván mekkora összeget tartanak ezek a társaságok külföldi számlákon (rózsaszín oszlopok), illetve hogy a készpénz milyen hányada származik külföldi üzemi nyereségből (kék oszlopok). Ha a külföldi üzemi eredmény százalékos arányát behelyettesítjük, hozzávetőlegesen meg tudjuk állapítani, milyen összegű a külföldön, alacsonyabb százalékon adózó készpénz. Ismét csak azt látjuk, hogy a Dell nyereségének/készpénzállományának jelentős hányada származik az USA határain kívülről. Mivel a társaságok többsége az osztalékfizetés arányának alacsonyan tartásával csalódást okozott a befektetőknek, érdekes megfigyelni, mennyi ideig voltak képesek ezek a cégek a jelenlegi árfolyam mellett osztalékot fizetni és saját részvényt visszavásárolni a külföldön, még adózatlanul csücsülő készpénzállomány megcsapolása nélkül. US kp. egyenleg Belföldi cashflow Osztalék kb. Kifizetési hányad USA cashflow- ból Részvény vissza-vásárlása kb Kifizetési hányad osztalék és vissza-vásárlás után Hány évig elég a belföldi készpénz?
Látható, hogy a Microsoft és az Apple belföldi készpénzforgalmának java osztalék kifizetés, amely a teljes forgalomból mindkét esetben 80%-kal részesedik. Csakhogy a Microsoft jóval agresszívebb részvény visszavásárlási programot valósított meg. Ezért elég valószínű, hogy e mélyen szántó program folytatása érdekében további hitelt vesz fel, mert ilyen tempó és árfolyam mellett alig két év alatt elfogy a készpénze (hozzátéve, hogy az egyszerűség kedvéért a számításaimban zérus belföldi növekedést szerepeltettem). Ez a legnyomósabb ok, ami miatt a vállalatok az osztalékemelés helyett inkább a részvények visszavásárlására adták a fejüket. A osztalékkal nehéz visszakozni, a visszavásárlásból nem.
Ugyan a készpénzben dúskáló cégek látszólag indokolatlanul halmozzák a pénzt, valójában azért teszik, hogy az adón spóroljanak. Ha tehát valaki arra vetemedne, hogy e vállalatokba fektet, nem kell a körmét rágnia az 5%-os kifizetés reményében, mert annak aztán egyáltalán semmi valószínűsége nincs, hacsak az USA nem változtat az adószabályokon.
