Sosem voltam nagy Mario fan, de mindig szimpatizáltam azzal a gondolattal, hogy egy egyszerű, köpcös, borzasztó arcszőrzettel megáldott vízvezeték-szerelőből is lehet szuperhős. A távirányítású Mario gokartokkal pedig kiléphetünk a virtuális világból a saját íróasztalunk lapjára.

Bevallom annakidején, amikor az első ilyen miniatürizált íróasztalra szánt távirányítású autók megjelentek egész hisztéria indult meg a szerkesztőségben.

Hosszú órákra nyúltak az ebédszünetek és a legelképesztőbb versenypályákat építettük meg mappákból, tekerhető névjegytartókból és sokszázoldalas kimutatásokból.

Óriási veszekedések születtek, hogy ki csalt, ki hogyan vágta le a kanyart a tűzőgépnél és hogy megint kinek kezdett merülni a kocsijában az akku és csak ezért tudtuk porrá alázni. Nosztalgikus könnycseppet elmorzsolva sóhajtottam fel, amikor a 26 dolláros Mario-t megláttam egy gokart volánjánál. Lehet, hogy megint kell vennem egyet?