Noha a Twitter sok mindenre jó lehet, és lehet vele szórakoztatni, azért őszintén szólva sok gyakorlati hasznát még nem láttam. Egészen mostanáig. Ha egy macska tíz-húsz évvel ezelőtt kóborol el ugyanígy, valószínűleg sokkal nehezebb lett volna felkutatni a gazdáját.

A történet azzal kezdődött, hogy egy Lilou nevű macska elkóborolt otthonról Dublin környékén, és történetesen éppen egy vonatra csatangolt fel, ami továbbrobogott vele. (Elképzelem, ahogy mondja a kalauznak, hogy Lilu-Dallas-Világjegy... de ilyenről nem szólt a sztori.) A végállomáson megtalálták az ír vasúttársaság munkatársai, és megírták Twitteren, hogy keresik a cica gazdáját.

Mivel a vonat elég hosszú útvonalon járt, ezért a biztonsági kamera felvételeit is visszanézték. (Figyeled, biztonsági kamera a vonaton.) Így azt is meg tudták írni, hol "szállt fel" az állat a szerelvényre. Erre jelentkezett a tulaj, és hepiend. A macska búcsúzóul kapott ajándékba egy vonat-bérletet, fényképes igazolvánnyal. Azért kíváncsi vagyok, hogyan zajlott volna egy ilyen sztori a 80-as, 90-es években...