Pedig elég kézenfekvő. Az ember tekeri a pedált, izzad, mint a ló, és a befektetett energia nem – csak – fényben realizálódik, de megtakarított energiában is. Mi más vezetett volna el ide, mit a ketyeréktől való függés? Bringázás közben telefonálnánk, zenét hallgatnánk, de azért töltőt sem cipelnénk magunkkal, ugye? Hát persze! A gond csak a váltóáram, egyenáram témakörben rejlik, zenészeknek, AC/DC. A dinamó az előbbit tudja.
A hálózati áramból ezért kell adapter a cuccokhoz, azt hiszem, de innentől a milliamperes szöveg jön, amihez meg kő vagyok. Legyen annyi elég, hogy a PedalPower ezt az ellentmondást hidalta át, és ezentúl tekerve tudjuk tölteni mobilis eszközeinket bringázás közben, anélkül, hogy a sokgrammos töltőket is magunkkal kelljen cipelni. Ráadásul a cucc vagy 100.000 kilométeren át működőképes, szélsőséges sebességhatárok mellett is.
Ez már nem egy maroknyi rézdrót fémházban, bizony a használatához ki kell cserélni a kerékagyat, és ehhez kell csatlakoztatni a megfelelő, üzemszerű töltést biztosító kábelt a készülékünkhöz, ami a kormányon található dokkolóban pihen. Az egész szerelés félóra, és létezik már egy napelem cellákkal ellátott dokkoló panel is, mely tovább segítheti fizikai erőnket az energiatermelésben. Ha sportos lennék, kellene, bizony!
