Én olyanféle vagyok, hogy szeretem azonnal, már a boltból kilépve tulajdonba venni valójában az újdonságot, de mostanában egyre többször ütközöm a kellemetlen, és főleg – ideig-óráig – legyőzhetetlen vákuumcsomagolásba. Legtöbbször meggyőzöm magam, hogy erősebb vagyok én a hőkezelésnél, de rendre bebizonyosodik, hogy sem foggal, sem körömmel, vagy akár dühödt izomerővel sem boldogulok a kétségtelenül hatékony borítással. Ki kell bírjam a következő ollóig, de avval is óvatosan ám! A türelmetlen mozdulatok ugyanis megbosszulhatják magukat, amihez hathatós segítséget nyújt a bontás után önálló életre kelt műanyagszegély, és kaszáló mozdulatokba kezd.
Erre találták ki a Zipit csomagbontót, amit kifejezetten a hővel zárt pakkokhoz fejlesztettek ki, másra nem is használható. Lehet, hogy túlzás, de komolyan bosszantók tudnak lenni ezek a biztonsági csomagolások. No, ha támadnak, csak elő kell venni ezt a nyitót, megnyomni a gombját, és nekieredni az ellennek. Ennyi. Ő szépen felnyitja, lekerekíti, és már miénk is a belevaló jóság. A magam részéről szeretem azt hinni, hogy küzdő típus vagyok, így maradok a foggal-körömnél.
